pumáról |
A fiatal nőstény oroszlánra emlékeztető külsejű puma az amerikai kontinens lakója. Kanadától a Tűzföldig mindenütt őshonos. Megtalálható a sarkvidéki tundrán, a Sziklás-hegység csúcsai között, de az Amazonas menti őserdőkben is. Észak-Amerikában a farmerek csaknem teljesen kiirtották. Bundája rövid, tömött, színe a sárgásvöröstől az ezüstszürkéig sok árnyalatot felvehet. Némely vidéken ezüstoroszlánnak, hegyi oroszlánnak nevezik. A szürkés változatok nagyobbra nőnek. Ezek elérik a 180 cm-es testhosszat is, ebből farkuk 65 cm. Súlyuk 80-90 kg lehet. Az emberrel ritkán találkozik, a legfélénkebb macskaféle. Főként éjjel jár vadászni, jelentős nagyságú, 30-40 négyzetkilométernyi, vadászterületének nagy részét egy alkalommal teljesen átvizsgálja. Táplálékát tekintve nem válogatós, de rendszerint a kisebb, gyönge állatokat támadja meg az őz nagyságúakig. Üldözi a majmokat, megkergeti a pampákon a nandut is. Előfordul, hogy a leopárdokhoz hasonlóan fán lapulva leselkedik és innen veti magát áldozatára. A puma (1993 óta Puma concolor, előtte Felis concolor) Észak-, Közép- és Dél-Amerikában élő macskaféle ragadozó. A puma az egyetlen állatfaj, ami - Kaliforniát kivéve -, egész Amerikában vadászható, még akkor is, ha a kölykeit szoptatja. Nagysága ellenére nem tud bőgni, ám ehelyett dorombol, és ha fogságba ejtik, hátborzongató emberszerű sikolyokat hallatt. Jóval közelebbi rokonságban áll a házimacskával, mint az afrikai oroszlánnal. Egyéb ismert elnevezései még a kaguár, hegyi oroszlán, párduc, catamount és festett macska. A puma szó a kecsua indián nyelvből ered. Brazíliában a tupi nyelvből eredő suçuarana-nak nevezik, ám még egyéb nevei is ismertek. Tény, hogy az angol nyelvben a pumának több mint 40 különféle elnevezése van. |